Grócz Attila: Apokrif
Cím: „Apokrif”
Keletkezés: XX. – XXI. sz.
Lelőhely: közép – kelet Európa
Nyelv: ismeretlen
Állapot: töredezett
Azonosító: 2/2085-NA/4.24.
… akkor az angyal megjelenik a tűzben s a betelt idő számot ad önmagáról az utolsó kezdet pillanatában…… hol hajnalonként már csak a kelő nap képe tükröződik, a test lehámlik… s utolsóként marad az évezredek árvasága, az árvaság s mind a remegő összegyűrt kezek ………………………………………………………………………………………………………..……
szem a szemből kifordítva, test a testtől elválasztva, kéz a kéztől elszakítva, hang a hangtól elnémítva …………………………………………………………………….…………………………………
így, háromezer év után nem maradt más – háromezer hétszáz év után egyedül, a tér és az idő végtelen partnélküliségében, egyedül, a lehunyt szemek mögött tükröződő óceán sziklás, töredezett partján, egyedül, szemben a sorssal, mely kinyújtott kezeid meggyűrt barázdáiban most végzetté teljesedni készül, egyedül, férfiként, háromezer évesként – háromezer hétszáz évesként ………………………………………………………………………………………………………
szem a szemből kifordítva, test a testtől elválasztva, kéz a kéztől elszakítva, hang a hangtól elnémítva ……………………………………………………………………….………………………………
…sikolysuttogás néma árnyék fénye, a megérkezés illata – érintése, a tenger- keringő táncrendjébe jegyzett utolsó, tétova lépés, mikor az istenek könnyed, fesztelen, üres zsivaja csendesedni készül, mikor a lantok elhalkulnak, mikor a szeráfok édes fáradtsággal tekintenek a kertre nyíló ablakokon át a levendulaillatú éjbe, mikor magányosan állsz a csarnok közepén, egyedül – ………………………………………………………………….……………………………………
… arcodat permetező északi szél csöndje……………………………………………………………… …………………………………………………………….…………………………………………
… ott a szemet felnyitják, ott a testet megmossák, a testet megmossák és a kezet kinyújtják, hol a hangot szakítják és a szívet olajozzák, ott – ……………………………………….………… ………………………………………………………………………………………………………………………………
…férfiként, háromezer hétszáz évesként, szemközt a szelekkel, szemközt az istenekkel …… ……………………………………………………………………………………………………………………….
eredj hát, – mondják menj, szabad vagy – …………………………………………………………….……………………………………
… akkor az angyal megjelenik a tűzben, s a kelő napban nyíló tér felett, ott, a távolban, hol a lehámlott hajnali test lélekkel teljes harmatvízében Phoibos fürdik, majd a folyók és a tengerek felett szétterül …………. és a völgyek és a hegyek közt átölelő ……….. és az égbolt …………… majd utolsóként az óceán, az óceán és a csillagok s az óceán felett, mind a csillagok és a határtalan szelek ……………………………………………………………… ……………………
{a pergamen itt töredezetté válik – a kézirat megszakad}
