Hogy mikor kezdődött az ének, abban nem tudtunk pontosan megegyezni, de valamelyik ősszel volt az is. A harmadikról előbb halk dúdolás szűrődött ki, mintha valaki járna-kelne a lakásban, valamit keresve,
TovábbReviczky Gyula: Magamról
Rossznak mondod a világot, Dőresége bosszuságod; Siratod az élet álmát, Földi gondok durva jármát; Felpanaszlod lázban égve: Bölcs elméje, jók erénye S fényt sugárzó lángod, ég, Csak hiúság, búborék. Óh,
TovábbGrócz Attila: …a nő hangja
A szirtfokon állt, egyedül, – a vízzel szemben. Gyakran jött ide, otthonról indult a víz felé majd minden nap, – s a délutáni, néha estébe nyúló séták mindig itt értek
TovábbGrócz Attila: Évezredek küszöbén
a hattyú utolsó éneke szemeidben látható utat rajzolt a tegnapi fény a tájon álom-vágyból font zöld ívek hajolnak a párkák tenyerén, s visszatekintve látod: ócska, gyűrött kabátodból kikopott arcod már
TovábbGyőrffy Ákos: Reggeli gyakorlatok
Hideg volt, később enyhült. Váltakoztak a légáramlatok. Jött fel a nap, haladtam felfelé. Hallgatag élőlények erős illata. Úgy néztem, mintha sosem láttam volna még. Mint ahogy tényleg soha nem láttam
TovábbSütő Zsolt: Lélekzet-nemzetség
Sütő Zsolt: Lélekzet-nemzetség fénymagok a szíved mélyén sebeiden, vágyaidon át érinthetem őket – éltető szeretet-cseppek, gyönyör-zuhatag – fénymagokból lassan, szépen kinyíló fényemberek Aquarius Kincsei Folyóirat – 2018/2...
Tovább






