Teremtsünk teret a találkozásra!
Free Call 123-456-7890
Tudás – bölcsesség

Tudás – bölcsesség

 

„A tudás és a bölcsesség fogalma között nagy, áthidalhatatlan szakadék tátong. A szellemi ösvényen haladó kereső számára fontos, hogy belássa: az isteni bölcsesség sohasem azonos azzal a tudással, amelyet információk gyűjtésével lehet megszerezni. Aki ennek komolyan utánajár, az felfedezi, hogy az egyetemes filozófia élesen megkülönbözteti a »bölcsességet« és az»értelmet«, de nem abban az értelemben, mintha a bölcsesség lenne minden, az értelem pedig semmi. Azonban két különböző értéknek vagy tulajdonságnak írják le őket. A Teremtő bölcsességgel és értelemmel látta el az embert. A mindenség megalkotója az Eredeti Embert kapcsolatba hozta az egyetemes bölcsességgel, és hogy arra reagálni tudjon, megkapta az értelmi képességet is. Ez transzformálta, alakította át a bölcsességet, s így az ember meg tudta tartani azt. Az emlékezetben pedig az átalakított bölcsességet el lehetett raktározni. Az értelem és a cselekvés központjain kívül az emlékezetben meg voltak a tisztán működő érzékszervek központjai. Az ember a kapott bölcsességet így átgondolhatta, érzékszervileg megvizsgálhatta, ezért döntést tudott hozni, és ésszerűen cselekedhetett. Ez egy tökéletesen felelősségteljes élet volt. Ebben az értelemben kell látnunk azt a kijelentést, hogy »az első ember önkéntes engedelmességben fűződött Istenhez.« … És csak növekedés, megnyilvánulás létezett, ahogyan egy kozmikus ködfelhő végül csillagcsoportokká fejlődik, melyet az állatöv jelképez. A Teremtő bölcsességet és józan értelmet ajándékozott az eredeti embernek. És itt bukkanunk rá a szenvedés egyik legmélyebb okára. Értelmének józanságát ugyanis a jelenlegi ember már kimondhatatlanul régóta elvesztette. Értelmünk magasabb szempontból súlyosan beteggé és szervezetlenné vált…

Aki képes ezt a helyzetet saját »szükségállapotaként« felismerni, és felfedezi, hogy lejtőre jutott, felteszi a kérdést: hogyan lehet feltartóztatni vagy megfordítani ezt a történést? Erre van lehetőség, hogyha elfogadjuk a transzfiguráció folyamatát, és hozzáfogunk önmagunk teljes megváltoztatásához… A transzfigurációt a régiek »theophaniának«, az isteni ember fellépésének nevezték.” „Az Eredeti Ember most egy földi személyiséghez van kötve. Ez a személyiség azt teszi lehetővé, hogy kifejezzük magunkat ebben a dialektikus világban. Azonban… halandó, nem szabad megtartania magát, és erre nem is képes. Ezért – és ez a nagy titok – az Istenből született szellem… arra kényszerül, ha meg akar szabadulni és vissza akar térni az Isten iránti engedelmességbe, hogy felépítsen egy másik, egy mennyei, eredeti személyiséget. Ezt az új személyiséget pedig a régiben, a dialektikusban építi fel. Ezt nevezik aztán a »mennyei testnek«, vagy az »igazi új embernek«.”

(Részletek Jan Van Rijckenborg írásaiból. Forrás: Pentagram 2007/1. és A modern Rózsakereszt elemi filozófiája)

Aquarius Kincsei folyóirat 2019/2. 4. évf./2. szám

Letöltöm az ingyenes kiadványt!


Tartalomból

Szellemi kincsek

 

„Én vagyok a halhatatlanság és a halál, Lélek és Anyag.” 
Hamvas Béla: Részletek 
Pierre Teilhard de Chaldrin – idézet

 

Gondolkodtató 

Hangya Zsolt: Éghajlatváltozás

 

Szabad polc  

Mayer Zsolt: Dorog, eső zuhog, a busz böröng

 

Mozgó 

Héty Péter: Vágyból születik, porrá lesz… 

Hangoló Keith Jarrett: „Spirits”

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. további információk

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close