Mayer Zsolt: Rege
Hajnalhasadás
soha déllé nem forrva
egy tömegtelen
részecske sehol
nem volta örök halál,
születés mindig újra
meg újra fénynél
sebesebb villanás a
lett valahol, mintha
minden ami más
ugyanaz volna egyre
lüktetőbb jelen
léttel teljes egy,
őshajtásként beojtva
a mindenholba



