Bagó Emese: A világlátó éneke Látom a világot, s kérdezem: ki néz? Teszem a dolgom – de mi teszi, mi kéz? Tehetem-e jól vagy rosszul? Hisz vagyok én krőzus, és
TovábbMayer Zsolt: Rege
Mayer Zsolt: Rege Hajnalhasadás soha déllé nem forrva egy tömegtelen részecske sehol nem volta örök halál, születés mindig újra meg újra fénynél sebesebb villanás a lett valahol, mintha minden
TovábbHermann Hesse: Demian
Hermann Hesse: Demian „Az orfikus teremtésmítoszokban gyakran jelenik meg a világ születését jelképező világtojás, rajta a négyszer körbetekeredő kígyóval. A világtojást a végtelen kozmikus tér közepén őrizték, amely minden eljövendő
TovábbBagó Emese: Nyilván a való
Bagó Emese: Nyilván a való Én hiába harcolnék magamért és értetek, és hiába küzdenétek magatokért és értem. Nem sértés, be tudnám bizonyítani néktek, hogy szenvedő igékkel és szent, ölnyi
TovábbVáci Mihály: Valami nincs sehol
Váci Mihály: Valami nincs sehol Süvítnek napjaink, a forró sortüzek, – valamit mindennap elmulasztunk. Robotolunk lélekszakadva, jóttevőn, – s valamit minden tettben elmulasztunk. Áldozódunk a szerelemben egy életen át, –
TovábbGrócz Attila: Emlék
Emlék Nézd az ezer-év mélyből nyíló kezek érintését, a kezekét, amint a parton túl nyitják a fényeket. A telt-terek páráját ölébe foglaló kelő nap robbanását nézd az idők szürke íve
Tovább






