Antonin Gadal – A grál és a rózsakereszt

A bölcsesség nagy tanítói, mint Buddha, Zarathustra vagy Jézus szabályos időközökben hidat építettek fel a tökéletes és tökéletlen világ között. Ezt az örökkévalóság és az idő között létrehozott, tulajdonképpen lehetetlennek látszó, időleges kapcsolatot, sok legendában Grálnak, kehelynek, vagy isteni keverőedénynek nevezik. Oltalmazó életterület ez, amelyben a kereső lélek, amely minden földi ellenállást legyőzött, megtalálhatja útját az örökkévalósághoz.
Az olvasó a Kristály-sorozatnak ebben a kötetében nemcsak a nyugati legendákat találja meg, amelyek Parsifálról, a Grál-lovagokról és Artúr király asztaltársaságáról tudósítanak, hanem például a Kay Chosrou-ról, és Jamshid “mindenséget tükröző” kelyhéről szóló perzsa legendát, vagy a Kityezs, a láthatatlan város Grál-királyává lett Vszevolodról szóló orosz legendát is.
A hermészi filozófiában is szó van egy “kráterről”, melyet “a szellem erejével megtöltve” mint Grál-kelyhet küldtek le az emberiség meggyógyítására. Világosan kiderül, hogy a Grál szellemi értékeivel való szembesülés teljesen megváltoztathatja az életet. Akinek sikerül megtalálnia ezt a nem földi energiát, első kézből kaphat isteni bölcsességet.
A sok Grál-legenda mind a modern rózsakeresztesek hitvallására utal: a Grál misztériuma a legmagasabb szintű belső folyamat, melyet a lélek elérhet.